Végszó

Tisztelt Olvasók,
ez a blog máj. 15-ével beszünteti frissítését. A HUNRA tanácsának döntése értelmében a Társaságnak nincsen szüksége rá.
Eddigi figyelmüket és bizalmukat köszönve,

Mikulás Gábor

E-könyv 54.000 Ft-ért

Kétség nem fér ahhoz, hogy az ár lesz a Cool-er legnagyobb vonzereje. A kütyü weboldala szerint a május legvégétől forgalomba kerülő e-könyv-olvasó 249 dolláros áron, azaz körülbelül 54 ezer forintért lesz megvehető. A versenytársnak számító berendezések legalább száz dollárral kerülnek többe, így az olcsó berendezés jelentős előnnyel indul. A Engadget értesülései szerint a kütyü alacsony, már majdnem barátságos, ára ellenére a gyártó nyereséggel tudja eladni mindegyik példányt. – F: http://www.origo.hu/print/techbazis/hightech/20090515-a-konyvek-ipodjava-akar-valni-az-olcso-cooler-ekonyvolvaso.html (ajánlja: MG)

Áttekintés, átfutás, kereső olvasás, beleolvasás, részletes olvasás — stratégia kell az olvasáshoz

A kölcsönös megértést segítik a változatos olvasási startégiák. — Az iskolai olvasástanítás ma hazánkban szinte csak a lineáris olvasás tanítására koncentrál. A mindennapok során azonban számos olvasási stratégiára van szükség a hatékony kommunikációhoz, tanuláshoz. A metakognícióra épülő olvasástanítás során elsajátítható az olvasás céljával kapcsolatos megfelelő olvasási stratégia – áttekintés, átfutás, kereső olvasás, beleolvasás, részletes olvasás – kiválasztása, illetve váltogatása, például a tudatos, sőt, hivatásszerű információkeresés érdekében. – F: http://www.gmconsulting.hu/inf/cikkek/305/index.php (ajánlja: MG)

Olvasóligetek

A Magyar Nyelv Éve keretében idén nyáron a Hungarofest Kht. a Balassi Intézet támogatásával Olvasóligeteket hoz létre Budapesten, a Margitszigeten és a Szabadság téren, illetve a Balaton partján, a strandokon azzal a céllal, hogy azok is könyvet vegyenek a kezükbe, akik ezt nem, vagy már rég tették.
Az Olvasóligetekben az érdeklődők könyveket, újságokat kapnak kölcsön, melyeket a helyszínen olvashatnak, lapozhatnak. Ezekbe az „ideiglenes könyvtárakba” várják a kiadók könyvfelajánlásait azoknak, akik vágynak az olvasás örömeire. „Nem a közönséget viszik a könyvtárakba, hanem a könyveket viszik ki közösségi terekbe, kávéházakba, parkokba, az utcára”. – F: http://www.ujkonyvpiac.hu/hirek.asp?id=4665 (ajánlja: MG)

A könyvkukac átszeli egész Erdélyt

Ha leülnek valamikor a számítógép elé, kinyitják a levelesládájukat és meglátnak egy olyan körlevelet, amelynek tárgya a könyvkukac, ne töröljék ki gyorsan, még akkor sem, ha már az elején kiderül, hogy további hat személynek kell azt elküldeni. Olvassák el a levelet figyelmesen, és, ha úgy gondolják, megéri beszállni a játékba, tegyék meg. Sokan tettek így, és nem bánták meg.
Így tett többek között a kolozsvári Sándor Boglárka Ágnes is, aki kisfiának, Marcinak szerzett ez által nagy örömöt. Immár többször is, hiszen a könyvkukac akció révén Marcinak már számtalan meséskönyve van.
„A könyvkukac olyan játék, amit valamikor óvónők indítottak el, azzal a céllal, hogy rávegyék az óvodás, elemista gyerekeket arra, hogy még nagyobb érdeklődést mutassanak a könyvek, az olvasás iránt. Ezt ők úgy képzelték el, hogy felhasználják az e-mailezés adta lehetőségeket. Van egy levél, egy körlevélszerű, amit e-mail formájában tovább kell küldeni, tulajdonképpen 6 másik kisgyerekes családnak, általában anyukának, aki a gyereke nevében ezt az egész játékot lefolytatja” – mondta el Sándor Boglárka Ágnes. – F: http://erdely.ma/kultura.php?id=51771 (ajánlja: MG)

Funkcionális analfabetizmus: a válsággal is összefügg — mondja az olvasás lobbicsoport-vezető

Nem tud olvasni és írni sem 30 millió amerikai felnőtt
A felnőttkori analfabetizmus olyan alapkérdés, amelynek a rendezése sok más társadalmi problémát segítene megoldani – mutatott rá David Harvey, a ProLiteracy New York-i lobbicsoport vezetője.
Kifejtette, hogy az írási és olvasási nehézségek összefüggésben vannak a bűnözéssel, az egészségügyi rendszer működtetésével, de még a pénzügyi válsággal is. Tudvalevő, hogy sok ilyen ember, aki aláírta a nem elsődleges jelzálogpiaci hitelszerződéseket, nem értette meg, mihez adta aláírását. – F: http://index.hu/kulfold/2009/05/10/nem_tud_olvasni_es_irni_sem_30_millio_amerikai_felnott/ (ajánlja: MG)

Olvasni jó — Sajtóvesztivál

Harmadik alkalommal rendezi meg a Magyar Lapkiadók Egyesülete a Sajtófesztivált, a magyar sajtó ünnepét, május 16-án, a Vörösmarty téren. Jelen lesz a magyar sajtó színe-java.
Kázmér Judit, a Magyar Lapkiadók Egyesületének elnöke beszédében elmondta, hogy a legutóbbi felmérések szerint ma Magyarországon több, mint nyolcmillióan olvasnak sajtóterméket. A rendezvény sikerét jelzi, hogy évről évre több kiadó mutatkozik be a fesztiválon, 2009-ben már 49-re emelkedett ez a szám. Az MLE meggyőződése, hogy érdemes a seregszemlét megrendezni, hiszen minden évben több tízezer látogató kíváncsi a programokra. A fesztivál fő üzenete az együvé tartozás, szlogenjük: Olvasni jó! – F: http://www.magyarhirlap.hu/Popup_index.php?type=nyomtat&id=167319

Többet és kitartóbban olvasnak a nők

Jelentős különbségeket tárt fel egy nemrégiben közétett brit kutatás a férfiak és a nők olvasási szokásai között. A 2000 fő megkérdezésével végzett felmérés eredményei szerint a nők sokkal többet és kitartóbban olvasnak, mint a férfiak. Ugyanakkor a két nem körében hasonló arányban vannak azok, akik csak gyűjtik, de nem olvassák a könyveket, és azok, akik egyszerre több félig olvasott könyvet tartanak az éjjeliszekrényükön.
A kutatók a válaszok alapján négy jól elkülönülő kategóriába tudták besorolni a megkérdezetteket. Mohó olvasóknak tekintették azokat, akik gyakorlatilag nem bírják letenni a könyvet, amíg be nem fejezik, és akik ilyenformán hosszú listát írhatnának azokról a címekről, amiket egy év alatt elolvasnak. A válaszok alapján a nők közel fele, 48 százaléka tartozik ebbe a kategóriába, míg ez a szokás a férfiaknak csak 26 százalékára jellemző. Lassú olvasóknak minősítették a kutatók azokat, akik alig egy-két könyvet olvasnak el egy évben. Ezek a személyek általában lassan, megfontoltan olvasnak. Ebbe a kategóriába közel kétszer annyi férfi, mint nő tartozik. A válaszok alapján a férfiak 32, a nők 18 százalékát sorolták ide. A harmadik kategóriát azok képezték, akiknek a könyvespolca tele van ugyan könyvekkel, de a nagy részüket soha nem olvasták el. Ez a szokás hasonló arányban jellemző a két nemre, a nők 17, a férfiak 20 százaléka sorolható ide. Végül, a férfiak és nők aránya egyező arányban (12-12 százalék) vannak azok, akik elkezdenek egy könyvet, majd a felénél egy másikba fognak bele.
Heller szerint az is könnyen oka lehet a különbségnek, hogy az utóbbi időben megszaporodtak a speciálisan nőknek szóló lektűrök, amelyek kellemes kikapcsolódást nyújtanak szinte minden társadalmi rétegnek, ezért rendkívül népszerűek. – F: http://hvg.hu/print/20090507_olvasas_nok_ferfiak_szokas.aspx

Az olvasás megszerettetéséről az érettségin — klasszikusok újraírva?

Egy interjúrészlet Spiró Györggyel, érvelni kell az író által felvetett problémák ellen vagy mellett.
„… a magyar irodalom veszélyben van, mert rohamosan csökken az olvasók száma a fiatal generációkban. Régóta tanítok egyetemen, ott is látom. A baj az, hogy az általános iskolában nem szerettetik meg az olvasást a gyerekekkel. Meggondolandó, nem kéne-e átírni egy csomó régi nagy magyar művet, például Jókai regényeit, hogy lehessen őket élvezni. A szavak felét a mai gyerekek nem értik.” – F: http://www.promenad.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=47724
Spiró-interjú az érettségi-tétel kapcsán:
Nagy kár, hogy például a Bánk bánra nem írtak a későbbi korok írói szövegvariánsokat. A lengyel irodalomban az effajta újraalkotásnak sokkal nagyobb hagyományai vannak. Az olvasó ugyanis addig élvezi az irodalmi alkotásokat – legyen szó bármilyen, klasszikusnak számító műről – ameddig megtalálja hozzá a kapcsolódási pontokat – tette hozzá az író. – F: http://www.hirado.hu/Hirek/2009/05/04/14/Spiro_Gyorgy_buszke.aspx
Emelt szinten … a diákoknak emellett reflektálniuk kellett egy harmincas évekbeli kritikus idézetére, amely arról szól, az olvasók hogyan fogadják be az elolvasott műveket. Szövegalkotási feladatként arról a jelenségről kellett írni érveket és cáfolatokat felsorakoztatva, hogy a fiatalok napjainkban mennyi időt töltenek el bevásárlóközpontokban. – F: http://www.kisalfold.hu/belfold_hirek/erettsegi_lazar_ervin_petofi_es_vorosmarty_ valamint_spiro/2097588/

Sürgetőgép — az olvasási sebesség fokozására

sürgető

sürgető

Hatékonyabbá teszi az olvasást, ha saját magunk tudjuk szabályozni olvasásunk sebességét. Ezt nyilván akkor tehetjük, ha gyorsan is tudunk olvasni. A regresszió (szemmel való visszaugrálás) mellőzésére és az egyszerre több szó fixálásának megtanulására szorít az eleinte kellemetlen, de nagyon hasznos eszköz, a “sürgetőgép” (reading rate controller). Átlátszó plexilapját ráhelyezzük a könyvre. A gép egy nem átlátszó vonalzófélét húz le beállítható egyenletes sebességgel. Az olvasáshatékonyság-tréner — esetünkben Glatz Tamás — beállítja valamilyen elég kellemetlenül nagy sebességre. A vonalzó alatt kell olvasni; igyekezve, hogy ne érjen utól. Így gyakorolva növekszik az olvasás sebessége, a szövegértés azonban (a regresszió elhagyásával) ennél kisebb arányban romlik — magyarán: nő a hatékonyság. (Ettől nem kell megijedni: elég sokszor nem a teljes szövegértés a célunk.) A gyakorlás után viszont meglepően kellemes és gyors lesz gép nélkül az olvasás :-) (MG)